Blog - A japán életérzés

Mi is az a japandi dekoráció valójában?

Az otthonod nem csupán a hely, ahol élsz – hanem az a tér, ahol önmagadra találsz. A japandi stílus ezt az érzést öleli körül. A japandi a japán wabi-sabi esztétikát és a skandináv minimalizmust ötvözve nem a bútorok mennyiségéről vagy a trendek követéséről szól, hanem a csendes jelenlétről. A harmóniáról. A tér és lélek finom egyensúlyáról.

Ez a stílus nem harsány, nem hivalkodó – mégis mélyen hat. A japán lakberendezési stílus filozófiája szerint a valódi szépség a természetességben, az egyediségben és az időtlenségben rejlik.

 

A wabi sabi egy ősi japán esztétikai és filozófiai irányzat, amely az egyszerűség, az átmenetiség és a tökéletlenség szépségét hangsúlyozza. Napjaink rohanó világában ez a szemlélet egyfajta megnyugvást, harmóniát és letisztult életformát kínál – nem csak otthonunk berendezésében, hanem a mindennapjainkban is.

Érdekes módon a szó eredeti buddhista értelmezésében a „gaman” éppen egy legyőzendő gőgöt vagy egót jelentett. A középkorban azonban jelentése fokozatosan átalakult, és pozitív töltetű lett: az önuralom gyakorlása, a szenvedések csendes viselése.

Egy bonsai nemcsak egy növény – hanem egy kérdés: Hogyan bánunk az idővel, a természettel – és önmagunkkal?

A Bonsai hagyománya több mint ezer éves kínai–japán kapcsolatot hordoz magában: eredete a kínai penjinghez vezethető vissza, ahonnan a 6–9. század folyamán jutott el Japánba. A buddhista szerzetesek és küldöttek hozták magukkal.

A Nap motívuma a japán művészetekben nemcsak esztétikai elem, hanem mély vallási, kulturális és filozófiai jelentéssel bíró szimbólum. A fény és árnyék játéka, a színek harmóniája és a természeti elemekkel való összefonódás mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a Nap ne csupán egy égitest legyen, hanem a japán művészetek szellemi és esztétikai központja.

Japán, a Felkelő Nap országa – már ez az elnevezés is sejteti, hogy a Napnak különösen fontos szerepe van a szigetország kultúrájában, hitéletében és identitásában. De honnan ered ez a kapcsolat és hogyan jelenik meg a mindennapokban, a vallásban, valamint a művészetben?

A matcha tea világhírűvé válása nem egyetlen tényezőnek köszönhető, hanem több kulturális, egészségügyi és gazdasági trend egymásra hatásából alakult ki. 

A matcha nem csupán egy italdivat vagy kávéhelyettesítő, amit a világ gallonszámra iszik. A matcha közel ezer évre nyúlik vissza, arra az időre, amikor Kínát dinasztiák, Japánt pedig sógun klánok uralták. Ez a matcha története.

Milyen növényeket használunk asztaldíszeinkhez? Mit érdemes tudni róluk és a tartósítás folyamatáról? Ebben a blog bejegyzésben erről beszélünk kicsit bővebben nektek.

Tartósított növények használata egyre elterjedtebb hazánkban is a beltéri dekorációk tervezésekor, hiszen természetes megjelenést kölcsönöz környezetbarát anyagok felhasználásával. Mégis sokan úgy gondolják, hogy ha valami nem él az csak mű lehet. Pedig nem. :)

A kokedama (苔玉) egy különleges japán kertészeti művészet, amely egyfajta élő szobrászatként ötvözi a növények szépségét és a természetes formák harmóniáját. A kokedama szó japánul annyit jelent, hogy „moha golyó”, és egy olyan technikát jelöl, amelyben a növényt egy földből és tápanyagokból készült gömbbe ültetik, amit moha borít. Ez a különleges elrendezés lehetővé teszi, hogy a növények a legkülönfélébb formákban és elrendezésekben jelenjenek meg akár fellógatva is a térben, miközben szoros kapcsolatban maradnak a természetes világgal.

Bár a tartósított növényekből készült kokedama nem egy hagyományos japán kertészeti forma és eltér az élő növényekkel készült kokedamától, szerettünk volna egy, a japán hagyományokra maximálisan tisztelettel tekintő, de a modern világba és mindennapokba beilleszthető dekorációt készíteni. Ennek az új irányzatnak is megvannak a saját előnyei, amelyek összhangban állnak bizonyos japán hagyományokkal és filozófiákkal.

Mi az a Sencha?

A Sencha egy párolt zöld tea, amelyet kislevelű Camellia sinensisből (teabokorból) készítenek. A japán sencha igazán frissítő ízű, de az ízek a sencha különböző típusaitól és főzési módjától függően változnak.

Nagatani Soen (永谷宗円), a tea világának kulcsszereplője, leginkább a 'szencsa' tea megalkotójaként ismert, ami egy jellegzetes japán fajtának számít, amit helyben és nemzetközi szinten is nagyra értékelnek. Uji, Kyoto csendes dombjairól származva, Soen szenvedélye a tea iránt arra ösztönözte, hogy újítsa és finomítsa a tea előállítási folyamatát és egy olyan minőségi és ízbeni mércét hozzon létre, amely ma is hatással van a tea termesztésére.

A sárkány motívuma régóta jelen van a japán kultúrában, és rendkívül gazdag és sokszínű jelentéssel bír. A japán sárkányok, vagyis a "ryū" (龍), különböznek a nyugati sárkányoktól, amelyek általában fenyegető, romboló lények. A japán mítoszokban a sárkányok inkább az erő, a bölcsesség és a természet védelmezői, miközben szoros kapcsolatban állnak a vízzel és az esővel.