A felkelő Nap országa

Japán különböző nevei

Történelme során Japán számos nevet kapott maguktól a japánoktól, de fő szomszédjától, Kínától is. Az ősi japán hagyományok számos különösen dicsérő és költői nevet említenek a szigetcsoport természeti környezetéhez kapcsolódóan. Például: „a termékeny föld, ahol a vízparton bőségesen nő a nád, és ahol a rizs és a négy másik gabonaféle érik” (Toyo ashihara no mizuho no kuni), „az 1500 ősz gazdag kalászainak földje, a bőséges nádas síkságok” (Toyo-ashihara chiiho-aki no mizuho no kuni), „a hegy bejárata” (Yamato).

A 7. század elején jelentek meg az első olyan nevek, amelyek már a Naphoz kapcsolódtak: Hi izuri tokoro (ország, ahonnan a Nap felkel), Hi no moto (a Nap eredetének országa) és Hi-takami no kuni (az ország, ahol a Nap magasan látható). Sótoku herceg (574-622) használta először azt a nevet, amely kiszorítja az összes eddigit és az ő bélyegével jelöli meg Japán történelmét. 608-ban a herceg levelet küldött Yang de Sui kínai császárnak, amelyben ezt írta: „A mennyország fia, aki a napfelkelte országában él, levelet intéz a mennyország fiához, aki a napnyugta országában él.”

Ez az első említés a Nihon vagy Nippon kifejezésről, amelyet a japánok több mint 1400 éve használnak a szigetcsoport megnevezésére. A 日 (nap) és 本 (származás) kandzsikból álló Nihon vagy Nippon szó szerint „a nap eredetét” vagy a „felkelő nap földjét” jelenti!

Történelmi és mitológiai gyökerek

A császári család és a Nap istennő: Amaterasu Omikami

Kép forrása: Pinterest

A japán császári család eredetét egészen az isteni világig vezetik vissza. A sintó vallás szerint, amely Japán ősi, animisztikus és politeisztikus hitvilága, a világot különféle istenségek (kamik) irányítják. Ezek közül a legnagyobb tisztelet övezi Amaterasu Omikamit, a Nap istennőjét, aki az isteni világ (Takamagahara – a „Magas Mennyország”) egyik legfőbb uralkodója. Amaterasu az ég és föld teremtőisteneinek, Izanagi és Izanami gyermekeként született. A legenda szerint Izanagi a halál birodalmából visszatérve megtisztította magát, és ebből a rituális tisztulásból születtek a legfőbb istenek: amikor megmosta bal szemét, megszületett Amaterasu, a Nap istennője. Ő lett a világosság, a rend és a béke isteni megtestesítője és a mitológia szerint minden istenek közül az egyik legnagyobb hatalmú.

A nap elrejtése – a mitológia legismertebb története

Az egyik legismertebb történet szerint Amaterasu egyszer megharagudott testvérére, Susanoo no Mikotóra (a viharistenre), aki pusztítást végzett a földi és égi világban. Haragjában Amaterasu egy barlangba zárkózott és elrejtőzött a világ elől. Ennek következtében a világ sötétségbe borult, és káosz tört ki. A többi isten egy cseles szertartással – tükörrel, ékszerekkel és tánccal – csalogatta ki Amaterasut a barlangból. Ez a mítosz nemcsak a fény és sötétség körforgásáról szól, hanem az isteni rend visszaállításának fontosságáról is.

Japán egyik legszentebb helye az Ise Jingū, amely a Mie prefektúrában található, és Amaterasu istennőnek van szentelve. A szentély különlegessége, hogy a főépületet 20 évente teljesen újjáépítik (utolsó alkalommal 2013-ban), megtartva az ősi hagyományokat és építészeti stílust. Itt őrzik Amaterasu szent tükrét, amely a császári ereklyék egyike.

A japán császár maga is rendszeresen részt vesz szertartásokon az Ise szentélynél – ezzel nemcsak az isteni ősök iránti tiszteletét fejezi ki, hanem megerősíti a császári család spirituális kötődését is a Nap istennőjéhez.

A császári család isteni eredete

A sintó hit szerint Amaterasu saját unokáját, Ninigi no Mikotót küldte le a földre, hogy uralkodjon a halandók világában. A kezébe adta a három isteni ereklyét:

1.      A tükör (Yata no Kagami): Amaterasu szent tükre, az igazság és a bölcsesség szimbóluma.

2.      A kard (Kusanagi no Tsurugi):A bátorság és erő jelképe.

3.      A drágakő (Yasakani no Magatama): A jóakaratot és a harmóniát szimbolizálja.

Ez a három szent kincs alkotja a császári jelvényeket, amelyek a mai napig a japán császári hatalom szimbólumai.

Ninigi leszármazottja, Jimmu császár lett Japán első uralkodója (i. e. 660-ban a mítosz szerint), aki ezzel isteni jogot nyert az uralkodásra. A jelenlegi császár, Naruhito, aki ennek a mitikus vonalnak a leszármazottjának tekinti magát. Ezzel ő a világ legrégebbi, megszakítás nélkül fennálló uralkodói dinasztiájának tagja. Naruhito császár szerepe szimbolikus és vallási jellegű, a japán alkotmány szerint nem rendelkezik politikai hatalommal. Ennek ellenére fontos szerepet játszik Japán nemzeti egységében és a hagyományok ápolásában. Rendszeresen részt vesz vallási szertartásokon, hivatalos látogatásokon és közéleti eseményeken.

Mivel Japán Naphoz való kapcsolata bőséges forrást biztosít az íráshoz, ezért a következő bejegyzésünkben folytatjuk a témát.:)