Kageaki: Darvak (tsuru) napfelkeltében, ANTIK művészi alkotás

Kageaki: Darvak (tsuru) napfelkeltében, ANTIK művészi alkotás
Japán művész által kézzel festett, ANTIK falitekercs (kakejiku)

Kakejiku kalligráfia 

A kakejiku különleges, antik fali tekercs, kézzel készített művészi alkotás, egyedi és megismételhetetlen. A háttér selyem is kézzel készített. A papír yasen papír. Korából kifolyólag felszínén karcolások és enyhe piszkozódás látható.

Származási kor: 1900-1940

Származási hely: Japán

Anyaga: túlnyomó részt selyem és papír

A kakejiku teljes mérete:
69 cm x 175 cm

Súly:
250-500 g

Az írásjegyek magyarázata

A kakejikukon levő írásjegyek sokszor nehezen olvashatóak a bonyolult írásmód miatt, sőt, nem ritkán csak sejtelmesen utalnak a művész kilétére - nem olyan egyértelműen, mint általában a nyugati festmények esetében.  Szakértőnk a következőképpen magyarázza a festmény jeleit:

A vörös pecsét vagy hanko a japán művészek hagyományos aláírási bélyegzője, és gyakran tartalmazza a művész nevét vagy álnevét. A munkájuk jelölésére használják, hasonlóan a nyugati művészet aláírásához.

A kakejikun daru (tsuru 鶴) látható, amely az ilyen műalkotásoknak tipikus és hagyományos témája. E tekercsen darupár fenyőágon a felkelő nappal háttérben gazdag szimbolikus jelentéssel bír a kelet-ázsiai kultúrában.

A szimbólumok értelmezése:
1. Darvak: 
• Hosszú élet és halhatatlanság: A darvakat gyakran a hosszú élet és a halhatatlanság szimbólumainak tekintik. A kínai és japán mitológiában a darvakról azt tartják, hogy ezer évig élnek. 
• Hűség és harmónia: A darvak egy életen át párban élnek, így a hűséget és a harmonikus partnerkapcsolatokat is szimbolizálják.

2.
Fenyőfák:
• Rugalmasság és kitartás: A fenyőfák, amelyek egész évben zöldek maradnak, a rugalmasságot és a kitartást képviselik. Gyakran hozzák összefüggésbe a hosszú élettartamot és a kitartást.
• Erény és tisztesség: A fenyőfák örökzöld természete a kitartást és a rendíthetetlen tisztességet jelképezi.

3.
Nap: 
• Vitalitás és megújulás: A nap az élet, az energia és a megújulás univerzális szimbóluma. Ebben az összefüggésben az élet megújulását, a természet tartós vitalitását jelentheti.

Összefoglalva, a darvak, a fenyőfák és a nap együttesen erőteljes képet alkotnak, amely a hosszú élettartam, a hűség, a rugalmasság és a megújulás témáit közvetíti. A jelenet egy harmonikus és tartós, hosszú élettel és életerővel megáldott partnerségként értelmezhető, amely szilárd erényekre és a megújulás lehetőségére épül.

Szöveg a tekercsen:
• 双鶴 (Sōkaku): Darupár, ami a tekercs témáját jelenti.
• 景昭 (Kageaki vagy Keishō): Ez valószínűleg a művész aláírása. A "Kageaki" vagy a "Keishō" mindkét lehetséges olvasata ezeknek a karaktereknek.

Jel:
A kép alján található piros pecsétet nehéz tisztán olvasni, de valószínűsíthetően a fentebb említett „景” (Kage vagy Kei) és „昭” (Aki vagy Shō), azaz a művész neve, vagyis Kageaki vagy Keishō. A pecsét arra szolgál, hogy a műalkotást a művész egyedi aláírásával vagy az iskola nevével jelölje meg.

*****

A kakemono 掛け物, ismertebb nevén kakejiku 掛け軸, egy japán tekercsfestmény vagy kalligráfia, amelyet általában selyemszövet élekkel szerelnek fel egy rugalmas hátlapra, így tárolás céljából feltekerhető. Ellentétben a makimonókkal, amelyeket egy sík felületen oldalirányban ki kell tekerni, a kakemonót a szoba belső dekorációjának részeként falra akasztják. Hagyományosan egy speciálisan értékes tárgyak bemutatására kialakított helyiség, az ún. tokonoma 床の間fülkében van kiállítva.

Eredete állítólag a Nara-korszakra (710-794) nyúlik vissza. Eleinte vallási célokra használták őket, fokozatosan sokféle dolgot ábrázoltak rajtuk. A teakultúra fejlődésével a hagyományos japán szalonok díszítőelemeként funkcionáltak. Az Edo-korszak (1603-1868) óta a kakejiku műalkotásként egyre értékesebbé vált.