Megszentelt határ - Kamiocuhotori, ANTIK művészi alkotás

Megszentelt határ - Kasszia, ANTIK művészi alkotás
Japán művész által kézzel festett, ANTIK falitekercs (kakejiku)

Eredetire és régire vágysz? Válaszd ezt antik original függő tekercset, amely valamikor 1900 és 1940 között készült kézzel készített mestermű. Ha szeretnél lakásodba antik japán hangulatot, e régi tekercs méltó szimbóluma lehet a japán kultúra iránti vonzalmadnak.  

Kakejiku tájkép 

A nagy méretű kakedzsiku különleges, antik fali tekercs, kézzel készített művészi alkotás, egyedi és megismételhetetlen. A háttér selyem is kézzel készített. A papír yasen papír. Korából kifolyólag felszínén karcolások és enyhe piszkozódás látható.

Származási kor: 1900-1940
Származási hely: Japán
Anyaga: túlnyomó részt selyem és papír
A kakejiku teljes mérete: 66 cm x 156 cm
Súly: 406 g

A képen található írásjegyek magyarázata szakértőnk szerint:

A festmény felirata költői keretet ad a műalkotás megértéséhez. A hagyományos kelet-ázsiai művészetben az ehhez hasonló feliratok a darab szerves részét képezik, és további jelentésrétegeket kínálnak. Általában írásjegyenként jobbról balra olvassák és függőlegesen vannak elrendezve, a klasszikus kínai és japán írási konvenciók szerint. Tehát a felirat a következőképpen szól (most balról jobbra rendezve): 江勝境 乙亥年物 寿作 桂山 神乙畔

A festmény és a felirat értelmezése

A felirat keretezi a festményt a természet szépségének ünnepeként és a spirituális és filozófiai eszmék tükröződéseként:

1.
A természet nagyszerűsége: A folyók és hegyek nyugodt ábrázolása (江勝境) a természeti világ időtlen szépségét tükrözi. A 桂山 a becsület (桂) és az erő (山) szimbolizálásával elmélyíti ezt a témát, míg a 神乙畔 szent birodalommá emeli.

2.
Spirituális harmónia: A 神乙畔 („Megszentelt Határ”) azt sugallja, hogy a táj nemcsak a fizikai földrajzot képviseli: a természet és a spiritualitás közötti isteni kapcsolatot testesíti meg.

3.
Kedvező szándékok: A 寿作 („Hosszú életre teremtve”) áldásokhoz köti a műalkotást, harmonikus természeti környezetben állítva emléket az életnek és a jólétnek.

4.
Filozófiai elmélkedés: A festmény és a felirat együttesen az emberiség, a természet és az isteni összekapcsolódásáról, valamint a múlékony emberi élet és a természet örök szépsége közötti egyensúlyról való elmélkedésre ösztönöz.

Kulturális és történelmi kontextus
Ez a festmény a Nanga (南画) vagy a Bundzsinga (文人画) hagyományhoz igazodik, amely integrálja a művészetet, a költészetet és a filozófiát:

Az, hogy a művész álnévként a 桂山-t és a 神乙畔-t zárómondatként választotta, a személyes kifejezés és az egyetemes témák keverésének tudományos hagyományát tükrözi. Az 乙亥 kronológiailag 1875 vagy 1935. A korai japán Sóva-korszakban készült darab az irodalmárok eszméinek folytatását tükrözi, áthidalva a hagyományos esztétikát a modernitás kihívásaival.

A 桂山 (Kasszia-hegy) szimbolikája: A kassziafa (桂) a nemességet, a kifinomultságot és a tudományos teljesítményt szimbolizálja, míg a hegy (山) az állandóságot és a stabilitást idézi. Együtt egy idealizált tájat jelenítenek meg, amely szellemi és szellemi értékeket tükröz.

神乙畔 (Szent Határ): Ennek a kifejezésnek a végén történő elhelyezése hangsúlyozza a jelenet spirituális természetét, igazodva a kelet-ázsiai hagyományokhoz, amelyek a természetet az isteni hídnak tekintik.

Művészi szándék
A művész mesterien integrálja a költői és vizuális elemeket, hogy esztétikai és filozófiai mélységet egyaránt közvetítsen.

Minimalizmus és mélység: a festmény tusmosási technikái és lágy tónusai a hatalmasság és a nyugalom érzetét keltik, önvizsgálatra hívnak.•

Harmonikus egység: a felirat és a képek együttesen alkotnak egy egységes élményt, ötvözve a természet testi szépségét szimbolikus és spirituális jelentőségével.

Inspiráló cél: 寿作ként a festmény egyszerre szolgál áldásként és tükröződésként, és arra ösztönzi a nézőt, hogy megtalálja a harmóniát önmagában és a természeti világgal.

A festmény a 江勝境 乙亥年物 寿作 桂山 神乙畔 felirattal jól példázza a természet, a spiritualitás és az intellektuális reflexió közötti mély kapcsolatot a Nanga hagyományban. A folyók és hegyek témáit a 桂山 (Kasszia-hegy) szimbolikus bevonása és a 神乙畔 (Szent Határ) spirituális felemelkedése gazdagítja.

A 神乙畔 elhelyezése a végén költői és szellemi lezárást ad a feliratnak, kiemelve a táj isteni jelentőségét. Függetlenül attól, hogy a 桂山 (KEISZAN) a művész álnevét vagy szimbolikus eszményét képviseli, mélységet és kifinomultságot ad a darabnak, biztosítva annak tartós relevanciáját, mint a művészet, a természet és a filozófia harmonikus keveréke.

*****

A kakemono 掛け物, ismertebb nevén kakedzsiku 掛け軸, egy japán tekercsfestmény vagy kalligráfia, amelyet általában selyemszövet élekkel szerelnek fel egy rugalmas hátlapra, így tárolás céljából feltekerhető. Ellentétben a makimonókkal, amelyeket egy sík felületen oldalirányban ki kell tekerni, a kakemonót a szoba belső dekorációjának részeként falra akasztják. Hagyományosan egy speciálisan értékes tárgyak bemutatására kialakított helyiség, az ún. tokonoma 床の間 fülkében van kiállítva.

Eredete állítólag a Nara-korszakra (710-794) nyúlik vissza. Eleinte vallási célokra használták őket, fokozatosan sokféle dolgot ábrázoltak rajtuk. A teakultúra fejlődésével a hagyományos japán szalonok díszítőelemeként funkcionáltak. Az Edo-korszak (1603-1868) óta a kakejiku műalkotásként egyre értékesebbé vált.