Leírás
Ryú (Sárkány), ANTIK művészi alkotás
Japán művész által kézzel festett, ANTIK falitekercs (kakejiku)
Kakejiku kalligráfia
A kakejiku különleges, antik fali tekercs, kézzel készített művészi alkotás, egyedi és megismételhetetlen. A háttér selyem is kézzel készített. A papír yasen papír. Korából kifolyólag felszínén karcolások és enyhe piszkozódás látható.
Származási kor: 1900-1940
Származási hely: Japán
Anyaga: túlnyomó részt selyem és papír
A kakejiku teljes mérete:
57 cm x 167 cm
Súly:
360 g
Az írásjegyek magyarázata
A kakejikukon levő írásjegyek sokszor nehezen olvashatóak a bonyolult írásmód miatt, sőt, nem ritkán csak sejtelmesen utalnak a művész kilétére - nem olyan egyértelműen, mint általában a nyugati festmények esetében. Szakértőnk a következőképpen magyarázza e kakejiku írásjegyeit:
A vörös pecsét vagy hanko a japán művészek hagyományos aláírási bélyegzője, és gyakran tartalmazza a művész nevét vagy álnevét. A munkájuk jelölésére használják, hasonlóan a nyugati művészet aláírásához.
A tekercs közepén található fő kandzsi a „龍” (ryū), ami „sárkány”-t jelent. A kínai és a japán kultúrában egyaránt tisztelik a sárkányt a hatalommal, az erővel és a jó szerencsével való kapcsolata miatt. A folklórba és a mitológiába mélyen beleivódott szimbólum: a sárkányt a művészet és az irodalom gyakran fenséges és jóindulatú teremtményként ábrázol. A függő tekercseken a sárkány képe különösen kedvelt ünnepi alkalmakkor, mint például az újév vagy más jelentős események, mivel úgy gondolják, hogy kedvező energiát vonz. 2024 a sárkány éve!
A központi „龍” alatt négy kanji található, amelyek a „繁栄暢達” kifejezést alkotják. Ezt a kifejezést "han'ei chōtatsu"-ként értelmezik, és két fogalomból áll: "繁栄" (han'ei), ami jólétet vagy virágzást jelent, és "暢達" (chōtatsu), ami zökkenőmentes és akadálytalan haladást vagy sikert jelent. A "繁栄" gazdagságot, sikert és növekedést kíván, míg a "暢達" egy zökkenőmentes, akadályok nélküli utazást jelent, amelyet gyakran metaforikusan használnak arra, hogy akadálymentes utat kívánjanak az életben vagy az üzleti életben.
A „龍 繁栄暢達” (ryū han'ei chōtatsu) kifejezés egy függő tekercsen együtt a törekvés és a pozitivitás erőteljes emblémájaként szolgál. Különösen alkalmas olyan helyszíneken való megjelenítésre, ahol szándékos a jólét megidézése, például üzleti környezetben vagy otthon. Úgy gondolják, hogy ennek a tekercsnek a jelenléte nem csak szimbolizálja, hanem ösztönzi is a pozitív energia áramlását, ezáltal elősegíti a bátorság, az optimizmus és a szerencse megjelenését. A név tehát a kép témájára utaló művészi álnév, ami gyakori a művészeknél, különösen a hagyományos japán kakejiku (függő tekercsek) kontextusában.
A bal oldali rész pedig a készítés idejéről, helyéről és a szerzőről ad információkat. A szakértő szerint:
Az első (jobb) sor a következő : "乙丑年" (Otsu Chūnen) egy adott évre utal a hagyományos kínai hatvanas ciklusban. A "乙" (yǐ) a második mennyei szár (égi törzs) a ciklusban, a "丑" (chǒu) pedig az ökörnek felel meg, amely a második állat a kínai állatövben. Ezért az "乙丑年" az ökör évét jelöli, amely a mennyei "乙" szár alá esik. Ez a kombináció 60 évente megismétlődik, tehát egy „乙丑年” jelzéssel ellátott műalkotás vagy esemény az „乙” szár alatt az Ökör évének valamely konkrétum eseményét ünnepli vagy jelöli, vagy emlékezhet a műalkotás létrejöttére.
"仏玉寺" (Butsugyoku-ji): Valószínűsíthetően ez egy templom neve. A japán templomoknak gyakran egyedi neveik vannak, amelyek tartalmazhatják a "仏" (Buddha) szót a vallási hovatartozásuk jelzésére, és a "玉" (ékszer vagy drágakő) jelet, amely a tisztaságot vagy az értékességet szimbolizálhatja. A „仏玉寺” tehát egy olyan templomnév is lehet, amely értékesnek vagy tisztának tartott buddhista istentiszteleti helyet sugall.
"海蒼" (Kai-sō): Névként vagy tollnévként a "海蒼" költői konnotációt hordoz. A "海" az óceánt jelenti, amely a hatalmasságot, a mélységet és a végtelen lehetőségeket szimbolizálja. A "蒼" jellemzően mélykék vagy zöldeskék színre utal, amelyet gyakran a fiatalsághoz, frissességhez vagy nyugalomhoz társítanak. A "海蒼" együtt egy olyan személyt képviselhet, amely megtestesíti a mélytengeri mély és nyugodt természetet, olyan művészi identitást sugallva, amely az óceán vagy a kiterjedt égbolt hatalmasságából és mélységéből merít ihletet. Jelezheti a természet és a filozófia témáinak preferálását a művész munkáiban.
*****
A kakemono 掛け物, ismertebb nevén kakejiku 掛け軸, egy japán tekercsfestmény vagy kalligráfia, amelyet általában selyemszövet élekkel szerelnek fel egy rugalmas hátlapra, így tárolás céljából feltekerhető. Ellentétben a makimonókkal, amelyeket egy sík felületen oldalirányban ki kell tekerni, a kakemonót a szoba belső dekorációjának részeként falra akasztják. Hagyományosan egy speciálisan értékes tárgyak bemutatására kialakított helyiség, az ún. tokonoma 床の間fülkében van kiállítva.
Eredete állítólag a Nara-korszakra (710-794) nyúlik vissza. Eleinte vallási célokra használták őket, fokozatosan sokféle dolgot ábrázoltak rajtuk. A teakultúra fejlődésével a hagyományos japán szalonok díszítőelemeként funkcionáltak. Az Edo-korszak (1603-1868) óta a kakejiku műalkotásként egyre értékesebbé vált.