Szan-pó - Hegycsúcs, ANTIK művészi alkotás

Szan-pó - Hegycsúcs, ANTIK művészi alkotás
Japán művész által kézzel festett, ANTIK falitekercs (kakejiku)

Eredetire és régire vágysz? Válaszd ezt antik original függő tekercset, amely valamikor 1900 és 1940 között készült kézzel készített mestermű. Ha szeretnél lakásodba antik japán hangulatot, e régi tekercs méltó szimbóluma lehet a japán kultúra iránti vonzalmadnak.  

Kakejiku tájkép 

A nagy méretű kakedzsiku különleges, antik fali tekercs, kézzel készített művészi alkotás, egyedi és megismételhetetlen. A háttér selyem is kézzel készített. A papír yasen papír. Korából kifolyólag felszínén karcolások és enyhe piszkozódás látható.

Származási kor: 1900-1940
Származási hely: Japán
Anyaga: túlnyomó részt selyem és papír
A kakejiku teljes mérete: 53 cm x 185 cm
Súly: 250-500 g

A képen található írásjegyek magyarázata szakértőnk szerint:

A "峰" (hō) karakter egyértelműen a második kanjiként azonosítható, ami "csúcsot" jelent.

Az első karakter nem azonosítható egyértelműen a képen. Úgy tűnik, hogy hasonlít olyan karakterekre, mint a 山 vagy a 心, de a pontos karakter nem határozható meg biztosan a kalligrafikus stílus és a képen való részleges láthatóság miatt. Személy szerint úgy gondolom, hogy 山-nak kell lennie. 

Lehetséges névkombinációk:
A gyakori párosítások és a művésznevekben, különösen a kakejikuban jellemző természettel kapcsolatos téma alapján az első karakter a következő lehet:
• 山 (san/yama), ami "hegyet" jelent, a 峰-vel kombinálva potenciálisan 山峰-t (sanpō vagy yamamine, jelentése "hegycsúcs") alkotva.
• 森 (shin), ami "erdőt" jelent, a 峰-vel kombinálva potenciálisan 森峰-t (shinhō vagy morimin) alkot.

Személy szerint úgy gondolom, hogy 山-nak kell lennie. Vagyis a teljes név: 山峰 (sanpō vagy yamamine), amely kifejezés egyszerre utal a témára (hegycsúcs), illetve egyúttal művészi álnév is, amely megoldás gyakori a művészeknél, különösen a hagyományos japán kakedzsiku (függő tekercsek) kontextusában.

*****

A kakemono 掛け物, ismertebb nevén kakedzsiku 掛け軸, egy japán tekercsfestmény vagy kalligráfia, amelyet általában selyemszövet élekkel szerelnek fel egy rugalmas hátlapra, így tárolás céljából feltekerhető. Ellentétben a makimonókkal, amelyeket egy sík felületen oldalirányban ki kell tekerni, a kakemonót a szoba belső dekorációjának részeként falra akasztják. Hagyományosan egy speciálisan értékes tárgyak bemutatására kialakított helyiség, az ún. tokonoma 床の間 fülkében van kiállítva.

Eredete állítólag a Nara-korszakra (710-794) nyúlik vissza. Eleinte vallási célokra használták őket, fokozatosan sokféle dolgot ábrázoltak rajtuk. A teakultúra fejlődésével a hagyományos japán szalonok díszítőelemeként funkcionáltak. Az Edo-korszak (1603-1868) óta a kakejiku műalkotásként egyre értékesebbé vált.