A japán életérzés

Milyen növényeket használunk asztaldíszeinkhez? Mit érdemes tudni róluk és a tartósítás folyamatáról? Ebben a blog bejegyzésben erről beszélünk kicsit bővebben nektek.

Tartósított növények használata egyre elterjedtebb hazánkban is a beltéri dekorációk tervezésekor, hiszen természetes megjelenést kölcsönöz környezetbarát anyagok felhasználásával. Mégis sokan úgy gondolják, hogy ha valami nem él az csak mű lehet. Pedig nem. :)

A kokedama (苔玉) egy különleges japán kertészeti művészet, amely egyfajta élő szobrászatként ötvözi a növények szépségét és a természetes formák harmóniáját. A kokedama szó japánul annyit jelent, hogy „moha golyó”, és egy olyan technikát jelöl, amelyben a növényt egy földből és tápanyagokból készült gömbbe ültetik, amit moha borít. Ez a különleges elrendezés lehetővé teszi, hogy a növények a legkülönfélébb formákban és elrendezésekben jelenjenek meg akár fellógatva is a térben, miközben szoros kapcsolatban maradnak a természetes világgal.

Bár a tartósított növényekből készült kokedama nem egy hagyományos japán kertészeti forma és eltér az élő növényekkel készült kokedamától, szerettünk volna egy, a japán hagyományokra maximálisan tisztelettel tekintő, de a modern világba és mindennapokba beilleszthető dekorációt készíteni. Ennek az új irányzatnak is megvannak a saját előnyei, amelyek összhangban állnak bizonyos japán hagyományokkal és filozófiákkal.

Mi az a Sencha?

A Sencha egy párolt zöld tea, amelyet kislevelű Camellia sinensisből (teabokorból) készítenek. A japán sencha igazán frissítő ízű, de az ízek a sencha különböző típusaitól és főzési módjától függően változnak.

Nagatani Soen (永谷宗円), a tea világának kulcsszereplője, leginkább a 'szencsa' tea megalkotójaként ismert, ami egy jellegzetes japán fajtának számít, amit helyben és nemzetközi szinten is nagyra értékelnek. Uji, Kyoto csendes dombjairól származva, Soen szenvedélye a tea iránt arra ösztönözte, hogy újítsa és finomítsa a tea előállítási folyamatát és egy olyan minőségi és ízbeni mércét hozzon létre, amely ma is hatással van a tea termesztésére.

A sárkány motívuma régóta jelen van a japán kultúrában, és rendkívül gazdag és sokszínű jelentéssel bír. A japán sárkányok, vagyis a "ryū" (龍), különböznek a nyugati sárkányoktól, amelyek általában fenyegető, romboló lények. A japán mítoszokban a sárkányok inkább az erő, a bölcsesség és a természet védelmezői, miközben szoros kapcsolatban állnak a vízzel és az esővel.

A brokátponty, vagyis a koi ponty, különleges szerepet foglal el a japán kultúrában és művészetekben. Gyönyörű színei, elegáns formája és lenyűgöző mozgása miatt már évszázadokkal ezelőtt is foglalkoztatta az embereket és mára a japán kultúra egyik emblematikus szimbólumává vált.

 

A darumadár (Grus japonensis), más néven japán daru, nem csupán egy lenyűgöző állat, hanem a japán kultúrában és művészetekben is rendkívül fontos szimbolikus szerepet játszik. E madár nemcsak Japán természeti élővilágának egyik csodálatos lakója, hanem mélyebb jelentéssel bír, amely a szeretet, a hűség, a hosszú élet és a harmónia eszméit képviseli. A daru ábrázolása évezredek óta jelen van a japán művészetekben, és szimbolikus jelentése a japán emberek mindennapi életére is kihatott.

A horoszkópok világa lenyűgöző és sokszínű, hiszen a különböző kultúrák mindannyian saját módszereik szerint értelmezik a csillagok és az égitestek hatását az emberek életére. A horoszkópok mindig is fontos szerepet játszottak az ázsiai kultúrákban is, különösen Japánban és Kínában. Mindkét ország gazdag történelmi és mitológiai hagyományokkal rendelkezik, amelyek mélyen beágyazódnak a horoszkópok rendszerébe. A japán és a kínai horoszkópok között számos hasonlóság található, ugyanakkor jelentős eltérések is megfigyelhetők, amelyek a két kultúra egyedi jellemzőit tükrözik.

A világban a szeretet kifejezése kulturális különbségeket tükröz, melyek mélyen gyökereznek a különböző társadalmak hagyományaiban és értékrendjeiben. A japán kultúrában a szeretet gyakran finom, indirekt módon nyilvánul meg, míg az európai kultúrákban, különösen a nyugati országokban, az érzelmek kifejezése sokkal nyíltabb és közvetlenebb.

A kínai horoszkóp szerint a 2025-ös esztendő nagyrészt a Kígyó jegyében telik. Mivel a kínai asztrológiai hagyomány a holdnaptárra épül, így a Kígyó éve 2025. január 29-től 2026. február 16-ig tart majd. Emiatt erre az évre hat még a tavalyi, fa Sárkány éve is.

Ahhoz, hogy megértsük, mit is jelent ez az év, először is nézzük meg a Kígyó és a Fa szimbolikáját valamint, hogy mire számíthatunk a közelgő évben.

A Japán Fuji hegy legendája mélyen gyökerezik a japán kultúrában, és számos történet és mitológiai elem kapcsolódik hozzá. A Fuji, amely több mint 3776 méter magas, nem csupán Japán legmagasabb hegye, hanem a nemzet szellemi szimbóluma is. Az emberek évszázadok óta csodálják, és számos legendát fűznek a meglepően tökéletes kúpos alakjához.

A Shichi Go San (七五三, jelentése hét-öt-három).

 Ez a gyönyörű japán hagyomány a gyermekek fejlődésének és életszakaszainak megünneplésére, a hála kifejezésére és az egészségükért való imádkozásra szolgál. A ceremóniát három korosztályban tartják: a 3-5-7 éves fiúknak és lányoknak. Az ünnepség neve is innen ered: hét (七 - shichi), öt (五 - go) és három (三 - san).

Obon

Az elhunytakra és őseinkre való megemlékezés a világ minden táján fontos esemény az emberek életében. Japánban ez az Obon (お盆),az ősökre való megemlékezés napjai. Az emberek hite szerint az ősök szellemei ideiglenesen visszatérnek erre a világra az Obon idején, hogy meglátogassák rokonaikat és szeretteiket. Obon, a japán kultúra egyik legfontosabb és legszínesebb fesztiválja, amely a halottak tiszteletére és az ősök emlékének megőrzésére szolgál. A fesztivál gyökerei egészen az ősi időkig visszanyúlnak és a buddhizmus hatására formálódtak az évek alatt. Az Obon ünneplése során a családok együtt emlékeznek meg elhunyt szeretteikről.

A japán fesztiválok, más néven Matsurik, gazdag és változatos kulturális örökség részét képezik, amely évszázadok óta formálja a japán társadalom identitását és közösségi életét. Ezek a fesztiválok gyakran a természethez, az évszakok váltakozásához és a mezőgazdasághoz kapcsolódnak, tükrözve az emberek mély kapcsolatát a földdel és a természettel.