Leírás
Sólyom a Fudzsi-hegy előtt, ANTIK művészi alkotás
Japán művész által kézzel festett, ANTIK falitekercs (kakejiku)
Eredetire és régire vágysz? Válaszd ezt antik original függő tekercset, amely valamikor 1900 és 1940 között készült kézzel készített mestermű. Ha szeretnél lakásodba antik japán hangulatot, e régi tekercs méltó szimbóluma lehet a japán kultúra iránti vonzalmadnak.
Kakejiku tájkép
A nagy méretű kakedzsiku különleges, antik fali tekercs, kézzel készített művészi alkotás, egyedi és megismételhetetlen. A háttér selyem is kézzel készített. A papír yasen papír. Korából kifolyólag felszínén karcolások és enyhe piszkozódás látható. A képeken látható gyönyörű, eredeti, japán díszdoboz jár hozzá.
Származási kor: 1900-1940
Származási hely: Japán
Anyaga: túlnyomó részt selyem és papír
A kakejiku teljes mérete: 58 cm x 185 cm
Súly: 856 g
A képen található írásjegyek magyarázata szakértőnk szerint:
A kakedzsiku egy nyugodt jelenetet mutat be, amelyben egy fenséges ragadozó madár, valószínűleg egy sólyom (鷹, taka) ül egy faágon, háttérben a Fudzsi-heggyel (富士山). A sólyom az erőt, az összpontosítást és a nemességet szimbolizálja, a hagyományos japán kultúrában nagyra becsült tulajdonságokat, amelyeket gyakran szamuráj eszmékkel társítanak.
A fa, valószínűleg egy fenyő (松, macu), a hosszú élettartamot és a rugalmasságot jelképezi, tovább erősítve a tartós erő témáját. Eközben a Fudzsi-hegy spirituális és nyugodt hátteret biztosít, szimbolizálva a harmóniát, a szépséget és a természettel való kapcsolatot. Ezek az elemek együttesen olyan kompozíciót alkotnak, amely az erő, a nyugalom és a természeti világ egyensúlyát ünnepli, tükrözve a hagyományos japán esztétika mélységét.
Az aláírás és a pecsét a tekercsen
A fenti fotó kiemeli a művész 青穂 (Szeiho) aláírását és piros pecsétjét (hanko) a tekercsen. A név és a bélyegző létfontosságú a műalkotás hitelességének megerősítéséhez. Az elegáns kalligráfia és a pecsét elhelyezése a japán művészetben szokásos, a művész büszkeségének és szerzőségének személyes jeleként szolgál.
A fadoboz (桐箱)
A képen látható a 桐箱 (kiri-bako), a kakedzsiku hagyományos fa tárolódoboza. A művész neve, 青穂 (Szeiho) a piros pecséttel együtt szerepel a dobozon, biztosítva, hogy a tekercs és a doboz egymáshoz illő készlet legyen, ami elengedhetetlen a gyűjtők számára és a hitelesség megőrzéséhez. A paulownia fából (桐, kiri) készült doboz könnyű, tartós és ellenáll a nedvességnek, így ideális az ehhez hasonló finom tekercsek védelmére.
A fadobozra írt kalligráfia (桐箱)
A felirat (japán mondás) így szól: 一富士二鷹三茄子 (Icsii Fudzsi, Ni Taka, Szan Naszubi)
Ez a kifejezés egy hagyományos japán közmondásra vagy kedvező mondásra utal, a szerencsés új év érdekében. Értelme a következő:
1. Fudzsi-hegy (富士) – Japán legmagasabb és legszentebb hegye, amely a magasztos törekvéseket és sikereket szimbolizálja.
2. Sólyom (鷹) – Az erő, az elszántság és az összpontosítás szimbóluma, amely nemes ambíciót is képvisel.
3. Padlizsán (茄子) – Játék a "naszu" szóval. A leírt kandzsik jelentése ugyan "padlizsán", ám ugyanezen hangalakú szó (成す) jelentése: teljesíteni. A "padlizsán-naszu" így a teljesítményt és a jólétet szimbolizálja.
Összegezve: a háttérben megjelenik a Fuji-hegy, a sólyom kiemelkedő szerepet játszik a fán, az előtérben egy padlizsán növény látható gyümölccsel. Ez a kombináció erősen azt sugallja, hogy a tekercset azért hozták létre, hogy tükrözze ezt a kedvező témát, valószínűleg ünnepi vagy szerencseajándéknak szánták, talán újévre vagy más jelentős alkalomra. A fadobozon található felirat megerősíti a tekercs témáját, biztosítva, hogy a tekercset szemlélők megértsék a műalkotás kulturális és szimbolikus jelentőségét. Kontextust és hitelességet ad a darabnak, kifejezetten összekapcsolva azt a közmondással.
*****
A kakemono 掛け物, ismertebb nevén kakedzsiku 掛け軸, egy japán tekercsfestmény vagy kalligráfia, amelyet általában selyemszövet élekkel szerelnek fel egy rugalmas hátlapra, így tárolás céljából feltekerhető. Ellentétben a makimonókkal, amelyeket egy sík felületen oldalirányban ki kell tekerni, a kakemonót a szoba belső dekorációjának részeként falra akasztják. Hagyományosan egy speciálisan értékes tárgyak bemutatására kialakított helyiség, az ún. tokonoma 床の間 fülkében van kiállítva.
Eredete állítólag a Nara-korszakra (710-794) nyúlik vissza. Eleinte vallási célokra használták őket, fokozatosan sokféle dolgot ábrázoltak rajtuk. A teakultúra fejlődésével a hagyományos japán szalonok díszítőelemeként funkcionáltak. Az Edo-korszak (1603-1868) óta a kakejiku műalkotásként egyre értékesebbé vált.