Blog - A japán életérzés

A sumi-e tusfestészet a legegyszerűbb művészeti ágak közül való, noha mélysége nem vitatható. Nem ritkán csak fekete tintát alkalmaznak, ilyen esetben színárnyalatokat is csak a fekete felvizezésével teremtenek meg. Természetesen színesebb festmények is vannak, de ezek is egyszerűek, semmiképpen nem giccsesek vagy túldíszítettek...

Idén szeptember 23-án ünneplik Japánban az őszi napéjegyenlőség napját (秋分の日, Shūbun no Hi). A Felkelő Nap országában nagyobb felhajtással jár e nap, mint a nyugati kultúrában. A családtagok összegyűlnek, meglátogatják az ősök sírjait e napon, szentélyekbe, templomokba mennek el.

Különféle szabadtéri aktivitásokkal szintén ünneplik az őszi jó időt és betakarítást, olyan ünnepi édességel fogyaztásával egybekötve, mint a botamochi, amely azuki pasztával bevont édes rizsgombóc. Nyamnyam... :)

A Keiko Japan mintái nem ritkán japán fametszetek (ukiyo-e). Imádjuk őket, ami em csoda, hiszen e külünös hangulatú ábrázolásmód már az impresszionista festőket is elkápráztatta. Eredetüjk a korai Edo-korba, a 16. sz. elejére nyúlik vissza, amikor a művészeket megihlették a gyorsan fejlődő nagyváros kulturális pezsgése, ill. szamurájok városi életének életterei. Később az ábrázolások "átlépték" Edo falait, a terészetábrázolás is népszerű lett. Ennek köszönhetően vált a világ talán legtöbb másolatát eredményező művévé Hokusai Nagy hullám c. fametszete - amely nekünk is nagy kedvencünk. 
 

A Keiro No Hi, az Idő sek Napja, japán ünnepnap, tisztelgés a komolyabb kort megéltek előtt, a hála kifejezése részvételük előtt a társadalomban. MInden év szeptember harmadik hétfőjén hosszú életet és egészséget  kívánnak nekik egész Japában, és események sorát rendezik az időseknek, ajándékokkal halmozzák el őket.

Meglepő módon nincs általámos protokoll vagy hagyománykövetés az ünneplésben, igaz, az ünnep relatíve új, csak az 1960-as évek óta tartják, lényegében köszönhetően egy Kadovaki Maszao nevő farmernek. Ugyanis a 2. világháborút követően, a modernitásnak köszönhetően a régi családmodellre és benne az idősekre egyfajta kétkedéssel kezdtek tekinteni az egyébként hagyománytisztelő Japában. Ez ellen lépett fel az említett Kadovaki, aki falujában - tisztelete jeléül -ünnepet hirdetett az öregeknek. Kezdeményezése oly népszerű lett, hogy a sok követő után az állam 1966-ban nemzeti ünneppé nyilvánította a napot. 

Gondoljunk ma az idősekre mi is kiemelt szeretettel!

Ha elolvastad a Rólunk oldalunkat, már tudod, hogy a Keiko Japan^®-t harművészekként hoztuk létre, azzal a szándékkal, hogy a Japánra jellemző belső erőt termékeinken keresztül a mindennapokban mindenki számára elérhetővé tegyük. De mit jelent pontosan a keiko és mi az embléma a logónkban?